A keresztény ikonográfia általános irodalma
Lexikon der christlichen Ikonographie. Hg. v. Engelbert Kirschbaum S. J. Rom – Freiburg – Basel – Wien: Herder, 1968-76
Aurenhammer, Hans: Lexikon der christlichen Ikonographie. Wien: Brüder Hollinek, 1959-1967.
Schiller, Gertrud: Ikonographie der christlichen Kunst. Gütersloh: Gütersloher Verl.-Haus Mohn, 1971
Pigler Andor: Barockthemen. Budapest: Akadémiai Kiadó, 19742
Ripa, Cesare: Iconologia. Ford., jegyz.: Sajó Tamás. Budapest: Balassi, 1997
A keresztény művészet lexikona. Szerk.: Jutta Seibert. Budapest: Corvina, 1986 (19942)

Magyarországi szakrális művészet – általános irodalom
Fülep Lajos (főszerk.): A magyarországi művészet története, I-II. Budapest: Corvina, 1970
Dercsényi Dezső – Zádor Anna: Kis magyar művészettörténet. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1980
Aradi Nóra (szerk.): A művészet története Magyarországon. Budapest: Gondolat, 1983
Galavics Géza – Marosi Ernő – Mikó Árpád – Wehli Tünde: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. (Egyetemi Könyvtár) Budapest: Corvina, 2001
Sisa József – Dora Wiebenson (szerk.): Magyarország építészetének története. Budapest: Vince Kiadó, 1998

Középkori művészet Magyarországon
Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Katalógus. Szerk.: Mikó Árpád – Takács Imre, Budapest: Magyar Nemzeti Galéria, 1994
Marosi Ernő – Wehli Tünde: Az Árpád-kori művészet emlékei. Balassi, 1997
Marosi Ernő (Szerk.): Magyarországi művészet 1300-1470. I-II. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987
Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora. Budapest, 1941. Repr.: Budapest: Akadémiai Kiadó, 1990
Művészet Zsigmond király korában 1387-1437. I. Tanulmányok, II. Katalógus. Szerk.: Beke László – Marosi Ernő – Wehli Tünde, Budapest: MTA Művészettörténeti Kutató Csoport, 1987
Sigismundus rex et imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387-1437. Szerk.: Takács Imre, Mainz: Philip von Zabern, 2006
Sigismund von Luxemburg. Ein Kaiser in Europa. Tagungsband des internationalen historiscen und kunsthistorischen Kongress in Luxemburg, 8.-10. Juni 2005. Szerk.: Pauly, Michel – Reinert, François, Mainz: Philipp von Zabern, 2006

Liturgikus művészet
Bogyay Tamás: Adatok a középkori magyar oltárdíszítő művészet történetéhez, in: Regnum V (1942-43), 91-112.
Marosi Ernő: Megjegyzések a középkori magyarországi művészet liturgiai vonatkozásaihoz, in: „Mert ezt Isten hagyta…” Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Szerk.: Tüskés Gábor, Budapest: Magvető, 1986, 88-116. Rados Jenő: Magyar oltárok. Budapest, 1932
Takács Imre: Garamszentbenedek temploma és liturgikus felszerelése, in: Paradisum plantavit. Szerk.: Takács Imre, Pannonhalma: Pannonhalmi Bencés Főapátság, 2001, 159-186.
Török József: Szempontok a Pray-kódex liturgikus szövegeinek vizsgálatához, in: Scripta manent. Szerk.: Draskóczy István, Budapest: ELTE Középkori és Kora-Újkori Magyar Történeti Tanszéke, 1994, 75-79.
Wehli Tünde: Liturgikus emlékeink európai jelentősége (1000-1526), in: Lux Pannoniae: Esztergom. Szerk.: Horváth István, Esztergom: Balassa Bálint Múzeum, 2001 [2002], 65-75.

Ikonográfiai tanulmányok a középkori művészet emlékeiről
Berkovits Ilona: A Képes Krónika és Szt. Istvánt ábrázoló miniatúrái, in: Magyar Könyvszemle 1938, 1-20.
Csemegi József: A tabáni Krisztusrelief, in: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXIX (1935), 345-348.
Csemegi József: Trinitász-szimbólumok és ábrázolások a középkori Magyarország művészetében. Eredetük, továbbélésük és népművészeti kapcsolataik, in: Művészettörténeti Tanulmányok 1954-55, 7-45.
Gerát, Ivan: Látomások képei a kassai Szent Erzsébet-főoltáron, in: Művészettörténeti Értesítő LI (2002), 17-27.
Gombosi Beatrix: „Köpönyegem pedig az én irgalmasságom…” Köpönyeges Mária ábrázolások a középkori Magyarországon (Devotio Hungarorum 11), Szeged: Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, 2008
Kerny Terézia: A magyar szent királyok tisztelete és ikonográfiája a XIII. századtól a XVII. századig, in: Az ezeréves ifjú. Szerk.: Lőrincz Tamás, Székesfehérvár: Szent Imre-templom, 2007, 79-123.
Kerny Terézia: A magyar szent királyok tisztelete és ikonográfiája a XIV. század közepéig, in: Szent Imre 1000 éve. Szerk.: Kerny Terézia (A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum Kiadványai I), Székesfehérvár: Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, 2007, 73-82.
Kerny Terézia: Szent László lovas ábrázolásai, in: Ars Hungarica XXI (1993), 39-54.
Kovács Zoltán: Antropomorf Szentháromság-ábrázolások a középkori Magyarországon, in: Művészettörténeti Értesítő XLV (1996), 187-202.
Lángi József: Köpönyeges Mária középkori és barokk ábrázolásai a lónyai református templomban feltárt freskó ürügyén, in: Kép, képmás, kultusz. Szerk.: Barna Gábor (Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár 16), Szeged: Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, 2006, 50-64.
Lángi József: Új, eddig ismeretlen Szent László ábrázolások falképeken, in: A szenttisztelet történeti rétegei és formái Magyarországon és Közép-Európában. A magyar szentek tisztelete. Szerk.: Barna Gábor (Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár 8), Szeged: Néprajzi Tanszék, 2001, 80-97.
László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei (Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4), Budapest: TKM Egyesület, 1993
Levárdy Ferenc: A feldebrői falképek ikonográfiai rendszere, in: Építés-Építészettudomány XII (1980), 283-297.
Marosi Ernő: Der Heilige Ladislaus als Ungarischer Nationalheiliger. Bemerkungen zu seiner Ikonographie im 14-15. Jh., in: Acta Historiae Artium XXXIII (1987-88), 211-256.
Marosi Ernő: Szent Imre halálának és lelke mennybevitelének ábrázolása a székesfehérvári szarkofágon?, in: Az ezeréves ifjú. Szerk.: Lőrincz Tamás, Székesfehérvár: Szent Imre-templom, 2007, 69-77.
Szakács Béla Zsolt: „Párhuzamos életrajzok”. A Magyar Anjou Legendárium Márton- és Gellért-ciklusa, in: A szenttisztelet történeti rétegei és formái Magyarországon és Közép-Európában. A magyar szentek tisztelete. Szerk.: Barna Gábor (Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár 8), Szeged: Néprajzi Tanszék, 2001, 17-31.
Szakács Béla Zsolt: A Fájdalmas Szentháromság (Notgottes) ábrázolásai a középkori Magyarországon, in: Ars Hungarica XXX (2002), 5-24.
Szakács Béla Zsolt: Két tours-i püspök: Szt. Márton és Szt. Bereck a Magyar Anjou Legendáriumban, in: Ars Hungarica XXV (1997), 57-68.
Szakács Béla Zsolt: Mária születése a keszthelyi ferences templomban, in: Omnis creatura significans. Szerk.: Tüskés Anna, Budapest: CentrArt Egyesület, 2009, 123-128.
Szakács Béla Zsolt: Parvulus puer formatus. Az angyali üdvözlet ikonográfiája János mester szepeshelyi Mária-oltára alapján, in: Mediaevalia. Szerk.: Molnár Péter – Szakács Béla Zsolt, Budapest: ELTE Egyetemes Középkori TDK, 1992, 96-120
. Szakács Béla Zsolt: Szent Imre legendája a Magyar Anjou Legendáriumban, in: Szent Imre 1000 éve. Szerk.: Kerny Terézia (A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum Kiadványai I), Székesfehérvár: Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, 2007, 88-91. 210-211.
Szakács Béla Zsolt: Szent Márton a Magyar Anjou Legendáriumban, in: Szent Márton (316-397) emléke. Szerk.: Pusztay János (Documenta Savariensia 1), Szombathely: Savaria University Press, 1999, 55-67.
Szakács Béla Zsolt: Szentháromság-ábrázolások a középkori Magyarországon. Kutatási helyzetkép, in: „Oh, boldogságos Háromság”. Szerk.: Barna Gábor (Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár 12), Budapest: Paulus Hungarus – Kairosz, 2003, 13-36.
Terdik Szilveszter: A magyar szent királyok ábrázolása román orthodox templomokban, in: Szent Imre 1000 éve. Szerk.: Kerny Terézia (A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum Kiadványai I), Székesfehérvár: Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, 2007, 96-98.
Uzsoki András: I. András király sírja Tihanyban és a sírlap ikonográfiai vonatkozásai, in: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei XVII (1984), 145-188.
Végh János: Az Énekek éneke ábrázolása a gyulafehérvárai székesegyházon, in: Építés-Építészettudomány V (1973), 279-287.
Végh János: Becsei Vesszős György különítélete (Egy ritka ikonográfiai típus magyarországi előfordulása), in: Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk.: Székely György (Memoria Saeculorum Hungariae 4), Budapest: Akadémiai, 1984, 373-385.
Végh János: Der Johannesaltar des Stadtpfarrers von Leutschau Johannes Henckel. Ein ikonographische Studie, in: Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte XLVI/XLVII (1993/94), 763-774.
Wehli Tünde: Az 1083-ban kanonizált szentek kultusza középkori művészetünkben, in: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk.: Fügedi Erik, Budapest: Gondolat, 1986, 54-60.
Wehli Tünde: Donátorábrázolások a magyarországi román kori monumentális művészetben, in: Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk.: Székely György (Memoria Saeculorum Hungariae 4), Budapest: Akadémiai, 1984, 357-372.
Wehli Tünde: Szent Adalbert ábrázolása a középkori magyarországi művészetben, in: Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Szerk.: Hegedűs András – Bárdos István (Strigonium Antiquum 4), Esztergom: Prímási Levéltár, 2000, 165-172.
Wehli Tünde: Szent István kultusza a középkori magyarországi művészetben, in: Doctor et apostol. Szent István-tanulmányok. Szerk.: Török József (Studia Theologica Budapestiensia 10), Budapest: Márton Áron, 1994, 107-140.

Román kori szakrális építészet és épületszobrászat A jáki apostolszobrok. Die Apostelfiguren von Ják. Szerk.: Szentesi Edit – Ujvári Péter, Budapest: Balassi, 1999
Árpád-kori kőfaragványok. Katalógus. MTA Művészettörténeti Kutató Csoport, Budapest, 1978
Árpád-kori kőfaragványok. Katalógus. Szerk.: Marosi Ernő – Tóth Melinda (A Székesfehérvári István Király Múzeum Közleményei, D sorozat 121. sz.), Budapest – Székesfehérvár: MTA Művészettörténeti Kutató Csoport – István Király Múzeum, 1978
Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3), Miskolc: Herman Ottó Múzeum, 2004
Bogyay Tamás: Isten Báránya. Adatok az Árpád-kori templomkapuk ívmeződíszítésének ikonográfiájához, in: Regnum IV (1940-41), 94-122.
Cs. Tompos Erzsébet: A pécsi székesegyház kőtárának kentauros fejezete és szirénes gyámköve. Adalék a XI. századi magyar épületplasztika ikonográfiájához, in: Művészettörténeti Értesítő XII (1963), 113-121.
Csemegi József: Az egri székesegyház jelentősége a XII. században, in: Archaeologiai Értesítő XLVIII (1935), 217-223.
Csemegi József: Fejezet az egri várszékesegyház építésének történetéből. Dóczy Orbán egri székesegyháza, in: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXIX (1935), 11-12.sz., 3-23.
Dercsényi Dezső: A jáki templom (Műemlékeink), Budapest: Képzőművészeti Alap, 1957
Dercsényi Dezső: Adalékok a pécsi domborművek ikonográfiájához, in: Archaeologiai Értesítő 77 (1950), 90-95.
Dercsényi Dezső: Románkori építészet Magyarországon. Helikon, 1972
Entz Géza: A gyulafehérvári székesegyház. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958
Entz Géza: Erdély építészete a 11-13. században, Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület, 1994
Gergelyffy András: Bélapátfalva (Műemlékeink), Budapest: Képzőművészeti Alap, 1960
Gyurkó János: Árpád-kori templomok a Kárpát-medencében, Érd: Érdi Környezetvédő Egyesület, 2006
Hajós Géza: A pécsi románkori székesegyház „népoltára”. Története, ikonográfiája és jelentősége, in: Művészettörténeti Értesítő XV (1966), 185-193.
Kaposy Veronika: Adalék románkori emlékeink ikonográfiájához, in: Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts VI (1955), 13-19., 78-83.
Levárdy Ferenc: Abraham et les trois anges. L’iconographie du relief de „Kalocsa”/Ábrahám és a három angyal. A „kalocsai” dombormű ikonográfiája, in: Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts 32-33 (1969), 31-43., 161-168.
Marosi Ernő: Az esztergomi Porta speciosa ikonográfiájához, in: Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk.: Székely György (Memoria Saeculorum Hungariae 4), Budapest: Akadémiai, 1984, 341-356.
Papp Tímea: Az óbudai Szent Péter prépostság románkori kőfaragványai, in: Budapest Régiségei XXXVIII (2004), 167-180.
Szabó Zoltán: A szentté avatott Imre herceg kultuszhelyének kérdése a székesfehérvári prépostság Nagyboldogasszony templomában, in: Műemlékvédelmi Szemle VI (1996), 2.sz. 5-52.
Takács Imre: Porta patet vitae. Az esztergomi székesegyház nyugati díszkapujáról, in: Kezdés és újrakezdés. Szerk.: Beke Margit (Strigonium Antiquum 2), Budapest: Márton Áron, 1993, 53-60.
Tóth Sándor: A Hont-Pázmány nemzetség premontrei kolostorai, Budapest: BT-Press, 2008
Tóth Sándor: A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai II., in: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei XIX-XX (1993-94), 327-345.
Valter Ilona: A cikádori ciszterci apátság kutatása, in: Hermann Egyed emlékkönyv. Szerk.: Sümegi József – Zombori István (METEM Könyvek 20), Budapest: METEM, 1998, 155-166.
Wehli Tünde: A magyarországi késői román épületszobrászat ikonográfiai jelenségei, in: Ars Hungarica VIII (1980), 7-15.

Román kori szakrális festészet
Levárdy Ferenc: A feldebrői falképek ikonográfiai rendszere, in: Építés-Építészettudomány XII (1980), 283-297.
Tóth Melinda: A feldebrői falképek, in: Képzőművészeti emlékek védelme. Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1981. július 28-augusztus 4., Eger, 1982, 29-35.
Tóth Melinda: Árpád-kori falfestészet. (Művészettörténeti Füzetek), 1974
Tóth Melinda: The Romanesque mural paintings of the Feldebrő church, in: Évolution générale et dévéloppements régionaux en histoire de l’art. Szerk.: Rózsa György, Budapest: Akadémiai, 1972, 459-466.
Tóth Sándor: Feldebrőről, hipotézisek nélkül, in: Műemlékvédelem XXI (1977), 29-39.
Wehli Tünde: Az Admonti biblia (Művészettörténeti Füzetek 11), Budapest: Akadémiai, 1977

A Szent Korona
Pulszky Károly: A Szent Korona leírása, in: Archaeologiai Értesítő XIV (1880), 189-192.
Ipolyi Arnold: A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények története és műleírása, Budapest, 1886
Czobor Béla: A magyar szent korona és a koronázási palást, in: III. Béla magyar király emlékezete. Szerk.: Forster Gyula, Budapest, 1900, 98-114.
Kovács Éva: A magyar korona a legújabb kutatások tükrében, in: Művészettörténeti Értesítő VI (1957), 128-130.
A korona kilenc évszázada. Történelmi források a magyar koronáról. Szerk.: Katona Tamás (Pro memoria), Budapest: Európa, 1979
Lovag Zsuzsa: A korona kutatás vadhajtásai, in: Művészettörténeti Értesítő XXXV (1986), 35-48.
Marosi Ernő: A magyar korona a jelenlegi kutatásban és a populáris irodalomban. Megjegyzések a művészettörténet-tudomány jelenlegi helyzetéhez és megbecsüléséhez, in: Művészettörténeti Értesítő XXXV (1986), 49-55.
Bogyay Tamás: Kritikai tallózás a Szentkorona körül, in: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1991, 31-37.
Tóth Endre: A Szent Korona apostollemezeinek keltezéséhez, in: Communicationes Archaeologicae Hungariae 1996, 181-209.
Tóth Endre – Szelényi Károly: A magyar Szent Korona. Királyok és koronázások, Budapest: Kossuth, 1999
Kovács Éva – Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények. Budapest: Corvina, 1980

Gótikus szakrális építészet
A budavári Szent Zsigmond templom és gótikus szobrai. Kiállítási katalógus, BTM. Szerk.: Buzás Gergely – Feld István, Budapest, 1996
Bálint Sándor: A Szeged-alsóvárosi templom (Műemlékeink), Budapest: Pannonia, 1966
Csemegi József: A budavári főtemplom középkori építéstörténete (Magyar Műemlékek), Budapest: Képzőművészeti Alap, 1955
Entz Géza: A Farkas utcai templom, Kolozsvár, 1948, in: Entz Géza – Kovács András: A kolozsvári Farkas utcai templom címerei, Budapest – Kolozsvár: Balassi – Polis, 1996, 7-38.
Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században, Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület, 1996
Enzt Géza: Gótikus építészet Magyarországon. Helikon-Budapest: Corvina, 1974
Farbaky Péter: A kassai Szent Mihály-kápolna Szatmári-féle bővítése és purista restaurálása, in: Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk.: Lővei Pál (Művészettörténet – Műemlékvédelem IV), Budapest: Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993, 287-304.
Guzsik Tamás: Késő gótikus „pálos” műhelyek Magyarországon, in: Építés-Építészettudomány XV (1983), 199-217.
Marosi Ernő: Tanulmányok a kassai Szent Erzsébet templom középkori építéstörténetéhez, in: Művészettörténeti Értesítő XVIII (1969, 1971), 1-45., 89-127., XX (1971) 261-291.
Mikó Árpád: A budavári Szent Zsigmond-templom és gótikus szobrai, in: Műemlékvédelmi Szemle VI (1996), 2.sz. 63-70.
Palmer, Matthew: A tendentious Plan. Towards an Understanding of St Michael’s Kolozsvár (Cluj-Napoca), in: Acta Historiae Artium XL (1998), 1-39.
Papp Szilárd: Egyházi építkezések Kolozsváron a 15. század második felében, in: A reneszánsz Kolozsvár. Szerk.: Kovács András, Kolozsvár: Gloria, 2008, 24-47.
Radocsay Dénes: Gótikus épületszobrászatunk néhány kérdése, in: Művészettörténeti Értesítő XXV (1976), 41-54.
Sas Péter: A kolozsvári Szent Mihály templom, Kolozsvár: Glória, 1998
Tóth Sándor: Kaschau, Elisabethkirche, von der Westfassade her betrachtet, in: Művészettörténeti Értesítő XLII (1993), 113-139.

Gótikus szakrális szobrászat
Magyar királyi és főrendi síremlékek. Gótikus, baldachinos síremlékek a középkori Magyaroszágon. Szerk.: Deák Zoltán (Elsüllyedt emlékeink), Budapest: Urbis, 2004
Marosi Ernő: Egy gótikus Madonna Somogyvárról és a Szent Egyed apátság kerengője, in: Művészettörténeti Értesítő XXI (1972), 93-99.
Marosi Ernő: Magyarországi gótikus Madonna-faszobor a párizsi Louvre gyűjteményében, in: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. Szerk.: Környei Attila – Szende Katalin, G. (A Soproni Múzeum Kiadványai 2), Sopron: Soproni Múzeum Alapítvány, 1996, 89-94.
Marosi Ernő: Szermonostor gótikus kerengőjének szobrai, in: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár Tibor (Dél-Alföldi Évszázadok 13), Szeged: Csongrád Megyei Levéltár, 2000, 107-122.
Prokopp Mária: A garamszentbenedeki úrkoporsó. Helikon-Budapest: Corvina, 1982
Sallay Dóra: A budai Szent Zsigmond prépostság Fájdalmas Krisztus-szobrának ikonográfiája, in: Budapest Régiségei XXXIII (1999), 123-139.
Zolnay László – Marosi Ernő: A budavári szoborlelet, Budapest: Corvina, 1989

Gótikus szakrális festészet
Bogyay Tamás: A bántornyai falképek donátorairól, in: Ars Hungarica XIV (1986), 147-158.
Jékely Zsombor – Kiss Lóránd: Középkori falképek Erdélyben. Értékmentés a Teleki László Alapítvány támogatásával. Szerk.: Kollár Tibor, Budapest: Teleki László Alapítvány, 2008
Jékely Zsombor: Krisztus Passiója a gelencei Szent Imre-templom középkori freskó-ciklusán, in: Tanulmányok Tóth Sándor 60. születésnapjára. Szerk.: Rostás Tibor – Simon Anna, Budapest: ELTE BTK Hallgatói Önkormányzat, 2000, 129-146. Képes Krónika. Reprint kiadás tanulmányokkal. Budapest: Helikon, 1964
Lővei Pál: A siklósi plébániatemplom szentélye és középkori falképei, in: Műemlékvédelmi Szemle V (1995), 1-2.sz. Magyar Anjou Legendárium. Reprint kiadás tanulmányokkal. Budapest: Helikon, 1973
Mojzer Miklós (Szerk.): A Magyar Nemzeti Galéria régi gyűjteményei. Budapest: Corvina, 1984
Piovano, Claudia: A siklósi plébániatemplom szentélyének falképei. Újabb nézőpontok a falképek keletkezési idejének meghatározásához. Stilisztikai problémák, in: Műemlékvédelmi Szemle VII (1997), 1-2.sz. 65-94.
Prokopp Mária: A keszthelyi plébániatemplom gótikus falképei, in: Építés-Építészettudomány XII (1980), 367-385.
Prokopp Mária: Gömöri falképek a XIV. században, in: Művészettörténeti Értesítő XVIII (1969), 128-147.
Prokopp Mária: Keszthely és Siklós újonnan feltárt gótikus falképei, in: Ars Hungarica XXIII (1995), 155-167.
Radocsay Dénes: A középkori Magyarország faszobrai. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967
Radocsay Dénes: A középkori Magyarország táblaképei. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1955
Radocsay Dénes: Falképek a középkori Magyarországon. Budapest: Corvina, 1977
Szakács Béla Zsolt: A Magyar Anjou Legendárium képi rendszerei, Budapest: Balassi, 2006
Urbach Zsuzsa: Ikonográfiai megjegyzések az almakeréki Nativitas-freskó egy motívumához, in: Ars Hungarica XXIII (1995), 169-179.

Szárnyasoltár-művészet
„Magnificat anima mea Dominum” – MS mester Vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára. Szerk.: Mikó Árpád és Poszler Györgyi. Kiállítási katalógus. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria, 1997
Eisler János: Lőcsei Pál. Budapest: Corvina, 1976
Eisler János: Megfontolások és javaslatok a kassai Szent Erzsébet templom főoltárának datálásához, in: Ars Hungarica XXIII (1995), 189-203.
Kerny Terézia: A szepeshelyi szárnyasoltárokról, in: Ars Hungarica XXVIII (2000), 27-36.
Marosi Ernő: Stíluskritika és gazdaságtörténet a későgótikus oltárműhelyekhez, in: „Quasi liber et pictura”. Szerk.: Kovács Gyöngyi, Budapest: ELTE Régészettudományi Intézet, 2004, 359-362.
Mojzer Miklós: M. S. mester passióképei. Helikon-Budapest: Corvina, 1976
Mucsi András: Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára. Helikon-Budapest: Corvina, 1978
Török Gyöngyi: A jánosréti Szent Miklós-főoltár, Budapest: Helikon – Corvina, 1989
Török Gyöngyi: Újabb ismeretek az oltárépítő műhelyek munkamódszereiről, in: Ars Hungarica XXIII (1995), 181-188.
Végh János: Pál mester Jézus születése-oltárának viszontagságai, in: Ars Hungarica XXIII (1995), 205-214.
Végh János: Pál mesterről és a lőcsei főoltárról, in: Ars Hungarica XVI (1988), 173-180.
Végh János: Szőlő-motívum a lőcsei főoltár predelláján, in: Ars Hungarica XXV (1997), 117-132.

Magyarországi reneszánsz szakrális művészet
A reneszánsz Magyarországon. Tudományos tanácskozás. Sárospatak, Rákóczi Múzeum. OMF-Rákóczi Múzeum, 1991
Feuerné Tóth Rózsa: Reneszánsz építészet Magyarországon. Helikon – Budapest: Corvina, 1977
Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti tanulmányok. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970
Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. I-II. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1966
Balogh Jolán: Mátyás király és a művészet. Magvető, Budapest, 198S
Balogh Jolán: Az erdélyi renaissance. Kolozsvár, 1943
Bibliotheca Corviniana 1490-1990. Nemzetközi corvinakiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban. Katatógus, OSZK, Budapest, 1990
Tombor Ilona: Magyarországi festett famennyezetek és rokonemlékek a XV-XIX. századból. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1968
Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1955
Horler Miklós: A Bakócz-kápolna az esztergomi főszékesegyházban. Helikon-Budapest: Corvina, 1987
Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1451-1490. Szerk. Farbaky Péter et al. Budapest, 2008
Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16-17. század) I-II. Szerk. Mikó Árpád – Verő Mária. Budapest, 2008

Magyarországi barokk művészet
Entz Géza: Magyar főpapok művészeti és műveltségi tevékenysége a XVIII. században. Regnum Egyháztörténeti Évkönyv 5. (1942-43) 253-273.
Galavics Géza: Barokk. in: Uő – Marosi Ernő – Mikó Árpád – Wehli Tünde: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. (Egyetemi könyvtár) Budapest: Corvina, 2001, 701-441.
Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1986
Jernyei Kiss János: A katolikus megújulás művészete. in: Magyar művelődéstörténeti enciklopédia. V. kötet. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest: Balassi Kiadó, 2006, 200-222.
Jernyei Kiss János: Művészettörténet (1699-1790). in: Magyar Kódex 3. Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526-1790. Szerk. Stemler Gyula. Budapest: Kossuth Kiadó, 2000, 243-259.
Kovács Péter – Szelényi Károly: A barokk Székesfehérvárott. Magyar Képek – Szelényi Ház, Budapest, 1993
Lengyel László: A barokk Eger és Heves megye. Magyar Képek – Szelényi Ház, Budapest, 1993
Mojzer Miklós: A Magyar Nemzeti Galéria késő reneszánsz és barokk kiállítása. Képek és szobrok. Budapest, 1982
Pigler Andor: Barokk és felvilágosodás. In: Magyar művelődéstörténet. IV. kötet. Szerk. Domanovszky Sándor. Budapest, é. n. (1941) 525-564.
Szmrecsányi Miklós: Eger művészetéről. Budapest, 1937
Szmrecsányi Miklós: Eszterházy Károly püspök és a művészet. Eger, 1926
Utak és találkozások. Barokk művészet Közép-Európában. Szerk.: Galavics Géza Kiállítási katalógus. Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 1994
Voit Pál: A barokk Magyarországon. Budapest, 1970

Barokk szakrális építészet
Andorné Tóbiás Judit: A 17-18. századi Magyarország barokk templomépítészetének szerkezeti kialakulása és fejlődése. Építés – Építészettudomány VI. (1974) 341-384.
Badál Ede: Zirc apátsági temploma. Magyar Műemlékvédelem XI (2002) 269-284.
Bibó István: A váci székesegyház helye és jelentősége a magyar építészet történetében. In: Maradandóság és változás. A 2000. évi ráckevei művészettörténeti konferencia előadásai. Szerk. Bodnár Szilvia, Jávor Anna, Lővei Pál, Pataki Gábor, Sümegi György, Szilágyi András. Budapest, 2004, 205-217.
Jernyei Kiss János: A kalocsai érseki székesegyház és rezidencia megújulása a 18. században. in: Kalocsa történetéből. Szerk.: Koszta László Kalocsa: Kalocsa Város Önkormányzata, 2000, 243-282.
Jernyei Kiss János: Die Piaristenkirche zu Kecskemét. Acta Historiae Artium 39. (1997) 131-164.
Kapossy János: A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei. (A budapesti kir. m. Pázmány Péter Tudomány Egyetem Művészettörténeti Gyűjteményének dolgozatai III.) Budavári Tudományos Társaság, Budapest, 1922
Kelényi György: Adatok a pozsonyi prímási palota tervezés- és építéstörténetéhez. A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1991 [= Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára] 233-235.
Kelényi György: Franz Anton Hillebrandt. Művészettörténeti füzetek 10. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976
Komáromy József: A jászberényi Nagyboldogasszony-főtemplom építéstörténete 1805-ig. A jászberényi Jászmúzeum Évkönyve (1937)
Kuthy Sándor: A pesti egyetemi templom. Budapest, 1960
Mithay, Sándor: Adatok Esterházy Károly gróf építő tevékenységéhez. Művészettörténeti Értesítő XXVIII/2 (1979) 131-150. Mojzer Miklós: A váci barokk rezidencia – Dercsényi – Granasztói: Vác c .könyvével kapcsolatba. Művészettörténeti Értesítő IX (1960) 280-289.
Mojzer Miklós: Franz Anton Hillebrandt második (elpusztult) terve az esztergomi prímási székhelyhez. Művészettörténeti Értesítő XXXIII. (1984) 255-259.
Mojzer Miklós: Torony, kupola, kollonád. Művészettörténeti füzetek 1. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971.
Nagy Lajos: Buda és Pest művészete a 18. században. in: Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig. Szerk. Kosáry Domokos. (Budapest története III.) Budapest, 1975., 217-254.
Pálinkás László: Esztergom 18. századi művészeti emlékei. Budapest, 1937.
Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei. Budavári Tudományos Társaság, 1922 (reprint: Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 1998)
Pintér Imre: A kalocsai főszékesegyház 1000-1942. A budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének dolgozatai, 73., Budapest, 1942.
Prokopp Gyula: Barkóczy Ferenc érsek esztergomi építkezése. Művészettörténeti Értesítő XXVI. (1977) 261-269.
Schoen Arnold: A budai Szent-Anna templom. Budapest, 1930
Szabó Erzsébet: Adatok gróf Esterházy Károly egri püspök építési tevékenységéhez. Művészettörténeti Értesítő VII (1958) 2-3.
Szabó Erzsébet: Johann Baptista Carlone. Művészettörténeti Értesítő XVII (1968)
Velladics Márta: Barokk, rokokó és copf. (Magyar építészet 4.) Budapest, 2002
Voit Pál: A barokk Magyarországon. Corvina-Helikon, Budapest, 1970
Voit Pál: Barokk tervek és vázlatok. Kiállítási katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, (1980)
Voit Pál: Martin Wittwer, a győri karmelita templom építésze. (Adatok a dunai barokk építőiskola magyarországi kapcsolataihoz.) Magyar Műemlékvédelem 1963-66. Budapest, 1969. 187-225.
Voit Pál: Tervek, mesterek és a mű. Művészettörténeti Értesítő IX. (1960) 265
Winkler Pál: A kalocsai érseki kastély és főszékesegyházi könyvtár története. Kalocsa, 1932
Zsámbéky Mónika (Szerk.): Melchior Hefele (1716-1794) építész emlékkiállítása. Kiállítási katalógus. Szombathelyi Képtár, 1994. augusztus 30. – november 27. Szombathely, 1994

Barokk szakrális festészet
B. Thomas, Edith: Affreschi di Dorfmaister a Szombathely. Acta Historiae Artium (1966) 113-154.
B. Thomas, Edith: Dorfmaister-Fresken im Bischofpalast von Szombathely (Steinamanger). Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philosopisch-historische Klasse, Denkschriften 153. Wien, 1981
Barokk és Maulbertsch. Összeállította: Kőszegi Lajos és Várhegyi Miklós. Comitatus, Veszprém, 1992
Boros László: Dorffmaister Baranyában. Művészettörténeti Értesítő XXI-XXII (1974) 269-284.
Boros László: Dorffmaister Somogyban. Tanulmányok Somogy megye múltjából. A Somogy Megyei Levéltár Közleményei I. Kaposvár, 1974, 61-83.
Dávid Ferenc: Maulbertsch győri architektúrafestőjének terve és a székesegyház megújításának ikonográfiája. Művészettörténeti Értesítő XLVIII (1999) 113-120
Dercsényi Balázs – Hegyi Gábor – Marosi Ernő – Török József: Katolikus templomok Magyarországon. Hegyi és Társa, Budapest, 1991
Foltin János: Egy régi egyházi festő. (Kracker János Lukács százados emlékezete) Képzőművészeti Szemle II (1880) 5-7, 22-24, 40-42, 57-59, 98-100.
Foltin János: Kracker János Lukács festőművész emlékének felelevenítése s újabban felfedezett műveinek megismertető számbavétele. Eger, 1909
Galavics Géza: A szigetvári Dorffmaister-freskó és a Festetichek. in: Bardoly István – László Csaba (szerk.): Kopány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. (Művészettörténet – Műemlékvédelem X.) Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Budapest, 1998, 309-316.
Galavics Géza: Die letzen Mäzene des Barock – ungarische Kirchenfürsten. in: Künstlerischer Auftausch. Akten des XVIII. Inernazionalen Kongresses für Kunstgeschichte, Berlin, 15.-20. Juli 1992. Hg. v. Thomas W. GAEHTGENS. Akademie Verlag, Berlin, 1993, Bd. II. 185-193.
Garas Klára: Kracker János Lukács, 1717-1779. Budapest, 1941
Garas Klára: Magyarországi festészet a XVII. században. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1953
Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1955
Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. Szombathely, 1929
Gyéressy Béla: Eltűnt Kracker-freskók nyomában. Művészettörténeti Értesítő XXII (1973) 59-62.
Jaksa I.: Dorffmeister István képe a szarvaskendi templomban. Vasi Szemle IV (1937) 186.
Jávor Anna: Kracker Bécsben. Művészettörténeti Értesítő XXXIII (1984) 197-211.
Jávor Anna: Kracker János Lukács, 1717-1779. Kiállítási katalógus. MNG Budapest, 1979
Jávor Anna: Lieb Ferenc, az „edelényi festő”. Művészettörténeti Értesítő XLIX [2000] 167-186.
Jávor, Anna: Kracker und Maulbertsch und ihre Nachfolger in Erlau. in: Hindelang, Eduard (Hg.): Franz Anton Maulbertsch und sein Kreis in Ungarn. Ausstellungskatalog. Thorbecke, Langenargen-Sigmaringen, 1984, 108-126.
Jávor, Anna: Représentation baroque et l’accueil du Joséphisme. (Les fresques du Lycée épiscopal d’Eger en Hongrie. 1778-1793) in: H. Balázs, Éva (dir.) Sous le signe des Lumiéres. Budapest, 1987
Jávor, Anna: Skizze des Laufbahn des Malers Johann Lucas Kracker. in: Śnieżińska-Stolot, Ewa (Ed.): Seminaria Niedzkie IV. Cracow, 1990, 167-177.
Jávor, Anna: Über Kracker, Troger und weitere Werkstattarbeiten in Ungarn. in: Dobos, Zsuzsanna (Ed.): Ex fumo lucem.Baroque Studies in Honour of Klára Garas. Presented on Her Eighteenth Birthday. Museum of Fine Arts, Budapest, 1999, II. 39-52.
Kostyál László: Dorffmaister Zalában. Művészettörténeti Értesítő XLIV (1995) 211-237.
Levárdy Ferenc: Dorffmaister nyomában Somogyban. Műemlékvédelem XIX (1975) 98-102.
Mojzer Miklós (szerk.): A Magyar Nemzeti Galéria régi gyűjteményei. Budapest: Corvina, 1984
Stephan Dorffmaister pinxit. Dorffmaister István emlékkiállítása. Katalógus. Szombathely, 1998
Sternegg Mária, Zsilinszkyné: A szentgotthárdi ciszterci apátság története és művészetének emlékei (1183-1878). in: Kuntár Lajos (szerk.): Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szombathely, 1981, 365-540.
Szántó Irén: Császár község plébániatemploma. Budapest, 1941
Szmrecsányi Mariann: A novai templom és falképei. Budapest, 1935
Voit Pál: Az egri festészet barokkellenes törekvései. Az Egri Múzeum Évkönyve III (1965) Eger, 1967, 165-180.
Voit Pál: Kracker Egerben. Művészet V/12. (1964) 3-7.

Barokk szakrális szobrászat
Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon, I-III. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959
Baranyai Béláné: A nyírbátori minorita templom berendezése. Művészettörténeti Értesítő 9. (1960) 196-229.
Eszláry Éva: Hebenstreit József pesti szobrász. in: Művészettörténeti tanulmányok. A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Évkönyve 1954/55. Budapest, 1957
Georg Raphael Donner (1693-1741). Kiállításkatalógus. Szerk. Sabine Grabner – Michael Krapf. Wien (Österreichische Galerie), 1993
Jávor, Anna: Das Rokoko-Gesamtkunstwerk zu Eger (Erlau): Der Jesuiten-Hochaltar von Johann Anton Krauss (1769-1770). in: Kalinowski, Konstanty (Hg.): Studien zurWerkstattpraxis der Barockskulptur im 17. und 18. Jahrhundert. Poznan, 1992, 309-318.
Jernyei Kiss János: Néhány adalék Conti Lipót Antal tevékenységének megítéléséhez. Ars Hungarica XXV (1997) 269-288.
Kovács Péter: Donner. Budapest (Corvina) 1979
Schoen Arnold: A budavári Szentháromság emlék. Budapest 1918

Barokk ikonográfia
Buzási Enikő: A Köpenyes Madonna Árpásról. Jan Thomas Nádasdy Ferenc számára festett műve 1663-ból. Művészettörténeti Értesítő 54. 2005. 245-283.
Buzási Enikő: Gondolatok Nádasdy Ferenc mecenatúrájáról, avagy mikor készült az árpási főoltárkép? In: Idővel paloták… Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk. G. Etényi Nóra – Horn Ildikó. Budapest (Balassi) 2005. 582-624.
Galavics Géza: A pannonhalmi apátság barokk ebédlője. In: Mons Sacer 996-1996 – Pannonhalma ezer éve. Szerk. Takács Imre. 2. kötet, Pannonhalma 1996. 69-93.
Galavics Géza: Program és műalkotás a 18. század végén. (Művészettörténeti füzetek 2.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971
Hoffmann Edith: A felajánlás a Szent István ábrázolásokon. In: Petrovics Elek (szerk.): Lyka Károly emlékkönyv. Uj Idők Irodalmi Intézet, Budapest, 1944, 168-187.
Jávor Anna: A tridenti zsinat. Johann Lucas Kracker és Joseph Zach freskója az egri líceumban. Művészettörténeti Értesítő XLII (1993) 160-185.
Jávor Anna: Johann Lucas Kracker. Egy késő barokk festő Közép-Európában. Budapest: Enciklopédia Kiadó, 2004.
Jernyei Kiss János: Ikonográfia és liturgikus tér. Caspar Franz Sambach freskói és oltárképei a székesfehérvári jezsuita templomban. A magyar jezsuiták küldetése a kezdetektől napjainkig. Szerk.: Szilágyi Csaba. (Művelődéstörténeti műhely, Rendtörténeti konferenciák) Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2006, 375-390.
Jernyei Kiss János: Johann Wenzel Bergl Mária-képciklusa a pesti pálos (egyetemi) templom mennyezetén. VII. Nemzetközi Pálos Rendtörténeti Konferencia. Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2007, 610-620.
Jernyei Kiss János: Szent László alakja késő barokk szakrális tereink monumentális festészetében. Arrabona 46/1. [= „Vállal magasb mindenkinél” A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évfordulóján megtartott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27.] 429-440.
Kerny Terézia: „Szíz Máriának választott vitéze.” Egy barokk kori Szent László-ábrázolásról. Ars Hungarica XXV (1997) 255-268.
Kerny Terézia: Az angyali koronázás motívuma Szent István ikonográfiájában. Ars Hungarica 31. 2003. 5-30.
Kostyál László: Adatok a Szent István-ikonográfiához néhány zalai ábrázolás alapján. Zalai Múzeum 4. (1992) 195-204.
Kovács Zoltán: „Sollicitudine nostrae…” XIV. Benedek pápa a Szentháromság ábrázolásáról. Művészettörténeti Értesítő 2003, 65-76.
Mariazell és Magyarország – egy zarándokhely emlékezete. Kiállítási katalógus. Szerk. Farbaky Péter – Serfőző Szabolcs. Budapest (BTM – Kiscelli Múzeum) 2004
Sajó Tamás: Barokk Eucharisztia-teológia az egri jezsuita főoltáron. Művészettörténeti Értesítő XLII (1993) 140-159.
Schemper-Sparholz, Ingeborg: Lovasszobor az oltáron. Gondolatok Georg Raphael Donner pozsonyi főoltáráról, Joseph Thaddäus Stammel gráci Szent Márton-főoltárával összehasonlítva. Művészettörténeti Értesítő XLV (1996) 157-168.
Semsey Balázs: Hajó alakú szószékek Magyarországon. Művészettörténeti Értesítő 55. 2006. 307-325.
Smohay András: Az egri líceum Maulbertsch freskói. Magyar Műemlékvédelem XIV (2007) 99-122.
Szilágyi András: Ein Motiv der spätmittelalterlichen Mystik und dessen Fortleben in der Barockkunst. In: Acta Historiae Artium 28. 1982. 265-285.
Szilágyi András: Fortleben einer mittelalterlichen Komposition im 16-17. Jahrhundert. In: Ars Decorativa 8. 1984. 15-27.
Szilágyi András: Magyar főpapok apoteózisa. Barokk festménysorozat a nagyszombati királyi-érseki nemesi konviktus könyvtárterméből. In: Ars Hungarica 25. 1997. 289-324.
Szilárdfy Zoltán: A győri Magyar Ispita egykori kegyképe : ikonográfia – kultusztörténet. Arrabona 45.(2007) 367-378.
Szilárdfy Zoltán: A Krisztus-arc mint palladium s egyéb védőpajzsokról. Ars Hungarica 27. (1999) 273-291.
Szilárdfy Zoltán: A magánáhitat szentképei a szerző gyűjteményéből. I. 17-18. század. (Devotio Hungarorum 2.) Szeged: JATE Néprajzi Tanszék, 1995
Szilárdfy Zoltán: Barokk szentképek Magyarországon. Budapest: Corvina, 1984
Szilárdfy Zoltán: Die Ikonographie des heiligen Prinzen Emmerich in Székesfehérvár im 18.und 19. Jahrhundert. Ars decorativa 25. (2007) 13-22.
Szilárdfy Zoltán: Egy allegorikus képtípus metamorfózisa az Ecclesiátol a Fidesen át Religióig. in: Annales de la Galerie Nationale Hongroise 1997/2001. 87-90.
Szilárdfy Zoltán: Eine Pestkomposition auf dem Giebel des Hochaltars von Georgenberg. Acta Historiae Artium 44. (2003) 109-111.
Szilárdfy Zoltán: Ikonográfia – kultusztörténet. Képes tanulmányok. Budapest, 2003
Szilárdfy Zoltán: Magyar vonatkozások Nepomuki Szent János tiszteletében és ikonográfiájában. Művészettörténeti Értesítő XLII (1993) 203-213.
Szilárdfy Zoltán: Sajátos típusok a magyar szentek barokk kori ikonográfiájában. in: Magyar szentek tisztelete és ereklyéi. Szerk.: Cséfalvay Pál – Kontsek Ildikó. Kiállítási katalógus. Esztergom: Keresztény Múzeum, 2000, 55-88.
Szilárdfy Zoltán: Szilassy János gödöllői úrmutatójának értelmezése. Egy barokk monstrancia ábrázolásai és feliratai. In: A Grassalkovichok kora. Szerk. Lábadi Károly. Gödöllő 1997. 52-57.
Szilárdfy Zoltán: A barokk évszázadok ikonográfiájának sajátos Szentháromság típusai különös tekintettel a hazai emlékekre. In: „Oh, Boldogságos Háromság”. Tanulmányok a Szentháromság tiszteletéről. (Szegedi vallási néprajzi könyvtár 12.), Szerk.: Barna Gábor, Paulus Hungarus – Kairosz Kiadó, 2003, 37-58.