Dokumentumok
- A II. Vatikáni Zsinat SACROSANCTUM CONCILIUM kezdetű konstitúciója a szent liturgiáról (1963. december 4. – katolikus.hu)
- Az Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici – CIC) meghatározásai az egyház művészeti-kulturális javainak leltározásával és ápolásával kapcsolatban
Az Egyházi Kulturális Javak Pápai Bizottságának dokumentumgyűjteménye:
– a Vatikán angol, német, és olasz nyelvű honlapján, valamint a magyar nyelvű fordítások a Szent István Társulat (SzIT) és az OKGyK honlapján:
- A MEGSZENTELT ÉLET ÉS AZ APOSTOLI ÉLET TÁRSASÁGA INTÉZMÉNYEI KULTURÁLIS JAVAINAK LELTÁROZÁSA: NÉHÁNY GYAKORLATI IRÁNYMUTATÁS (2006. szeptember 15. – OKGyK)
- AZ EGYHÁZI MÚZEUMOK PASZTORÁLIS SZEREPE (2001. augusztus 15. – OKGyK)
- AZ EGYHÁZI KULTURÁLIS JAVAK LELTÁROZÁSÁNAK ÉS KATALOGIZÁLÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE ÉS SÜRGŐSSÉGE (1999. december 8. – SzIT)
- AZ EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK SZEREPE A LELKIPÁSZTORI ÉLETBEN (1997. február 2. – SzIT)
- AZ EGYHÁZ ÉS A SZERZETESCSALÁDOK KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGE (1994. április 10. – OKGyK)
- EGYHÁZI KÖNYVTÁRAK SZEREPE AZ EGYHÁZ MISSZIÓJÁBAN (1994. március 19. – OKGyK)
- A LEENDŐ PAPOK KÉPZÉSE AZ EGYHÁZ KULTURÁLIS JAVAI IRÁNYÁBAN TANÚSÍTOTT FIGYELEMRE (1992. október 15. – OKGyK)
Kultúra Pápai Tanácsa:
- A KULTÚRPASZTORÁCIÓÉRT (1999. május 23. – OKGyK)
Az Egyházi Tanítóhivatal szakrális művészettel kapcsolatos szöveges dokumentumai:
- MEDIATOR DEI et hominum XII. Pius pápának a SZENT LITURGIÁRÓL szóló apostoli körlevele, (1947. november 20. – PPEK)
- A II. Vatikáni Zsinat INTER MIRIFICA kezdetű dekrétuma a tömegtájékoztatási eszközökről, (1963. december 4. – katolikus.hu)
- A II. Vatikáni Zsinat LUMEN GENTIUM kezdetű dogmatikus konstitúciója az Egyházról, (1964. november 21. – katolikus.hu)
- A II. Vatikáni Zsinat APOSTOLICAM ACTUOSITATEM kezdetű dekrétuma a világi hívek apostolkodásáról, (1965. november 18. – katolikus.hu)
- A II. Vatikáni Zsinat PRESBYTERORUM ORDINIS kezdetű dekrétuma a papi szolgálatról és életről, (1965. december 7. – katolikus.hu)
- A II. Vatikáni Zsinat GAUDIUM ET SPES kezdetű lelkipásztori konstitúciója az Egyházról a mai világban, (1965. december 7. – katolikus.hu)
- Kongregation für die Riten: Erste Instruktion INTER OECUMENICI (1964. szeptember 26. – kathpedia.com, német nyelven)
- Kongregation für den Gottesdienst: Instruktion LITURGICAE INSTAURATIONES, (1970. szeptember 5. – kathpedia.com, német nyelven)
- A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSA – A Római Katolikus Egyház tanításának összefoglalása (1997. augusztus 15. – katolikus.hu)
- II. János Pál Pápa ROSARIUM VIRGINIS MARIAE apostoli levele, (2002. október 16. – katolikus.hu)
- XVI. Benedek Pápa SACRAMENTUM CARITATIS kezdetű szinódus utáni apostoli buzdítása, (2007. február 22. – katolikus.hu)
XI. PIUS:
- Vigilanti cura c. enciklikája a filmszínházakról, (1936. június 29. – SzIT)
A Katolikus Egyház kánonjogi törvényei, valamint az egyes egyházmegyék zsinati határozatai rögzítik az egyházi tulajdonban lévő műtárgyállomány védelmének és gondozásának kötelezettségét. Napjaink hivatalos egyházi szemlélete ezeket a felbecsülhetetlen értékeket az „egész egyház kulturális örökségé”-nek tekinti, és őrzésüket a legmagasabb hierarchikus szintről szorgalmazza.
II. János Pál pápa, 1988-ban, „Pastor bonus” című apostoli konstitúciójával újjászervezte a Római Kúriát, ennek keretében létrehozta az „Egyházi Kulturális Javak Pápai Bizottságá”-t (Pontificia Commissione per la Conservazione del Patrimonio Artistico e Storico della Chiesa). Ez az új Pápai Bizottság az 1924-ben, XI. Pius pápa által alapított Olaszországi Központi Ars Sacra Bizottság, valamint az 1955-ben, XII. Pius által létesített Olaszországi Egyházi Levéltárak Pápai Bizottság helyére lépett, immár a világegyház egészének kulturális értékeire irányítva a figyelmet.
A Konstitúció rámutat azokra a sajátos szempontokra, amelyeket az új Pápai Bizottságnak szerte a világon szorgalmaznia kell. Általánosságban „a kincsek”, vagyis olyan értékek védelméről szól, amelyeket – bármely művészeti ághoz is tartozzanak – a lehető legnagyobb igyekezettel kell megőrizni. Különösen figyelmet kell szentelni azoknak az alkotásoknak, amelyeknek „sajátos használata már megszűnt, vagyis istentiszteleti célokra már nem használnak fel”. Ebben az esetben ezeket a tárgyakat „egyházi múzeumokban, vagy más helyeken, megfelelő módon, közszemlére kell kihelyezni”. Amint az, „a kincsek” védelmére vonatkozó hat cikkelyből (99-104) kitűnik, a szóban forgó meghatározás magában foglalja a történelmi értékeket is, amelyek alatt a Konstitúció olyan „dokumentumokat és segédeszközöket” ért, amelyek őrzését a levéltárak és a könyvtárak „hozzáértő személyzetére” kell bízni, nehogy azok elvesszenek. Fel kell figyelnünk a Konstitúció latin kifejezésére: „ne pereant”, azaz „el ne pusztuljanak”. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a Pápai Bizottságnak segítséget kell nyújtania a helyi egyházak és rész-szervezetek számára, hogy azok múzeumokat, levéltárakat és könyvtárakat alapíthassanak, a „fennhatósági területükön fellelhető művészeti és történelmi jellegű kincsek méltó és megfelelő összegyűjtésére és őrzésére”. Ennek célja nyilvánvaló: nevezett értékeket „mindazok számára hozzáférhetővé kell tenni, akik azok iránt érdeklődnek”. Hazánkban a nemzeti örökséget és az egyetemes kultúrát képviselő műtárgyállomány jelentős része egyházi tulajdonban van. Az elmúlt évtizedek alatt Központunk céltudatosan törekedett arra, hogy minden egyházmegyében megvalósuljanak a központi gyűjtemények. Az önálló kiállításokon és rendezvényeken bemutatott tárgyak reprezentálják a székesegyházak, érseki- és püspöki paloták gyűjteményeinek féltve őrzött kincseit, hangsúlyozva, hogy az egyházi és világi mecenatúra a művészi értékek legjavát hozta létre.