Kedves Kollégák! Átküldök egypár lehetőséget, amelyekről Rómában értesültem:

1. Szentévekkel kapcsolatos nemzetközi konferencia felhívás. Témái: Rómába tartó zarándokok, utazók, szentévi gyakorlatok, szertartások, illetve a várostervezésben hogyan jelent meg a szentév. A konferencia tervezett helye és időpontja: Róma, 2026. január 21-23. Jelentkezni 2025. június 30-ig lehet rá.
2. Workshop egyetemi hallgatóknak és doktoranduszoknak, 19-20. századi pápaság: történetírás, források és módszerek témakörben. Jelentkezési határidő: 2025. június 25.Tervezett hely és idő: Róma, École française de Rome, 2026. január 19-23. A felhívás és a részletek megtalálhatók: https://archivespie12.hypotheses.org/6103
3. Carla Benocci művészettörténésszel és kurátorral beszélgettem, aki kérte a napokban Torinóban megrendezésre kerülő, város- és kertépítészetről szóló, online követhető nemzetközi konferencia programjának körbeküldését. Szívesen venné magyarok részéről az előadást máskor hasonló konferencián.

Üdvözlettel: Tóth Krisztina Csatolt fájlok: Szentév_Felhívás előadás tartására.pdf TORINO_5-6_giugno_2025_Convegno_Viali_Alberati.pdf

  A spanyolországi Torremolinosban első alkalommal rendezték meg Expo Sacrum címmel a spanyol nyelvű országok vallásturisztikai seregszemléjét, amelyen a World Religious and Spiritual Tourism Destination Network (Vallási és Spirituális Turisztikai Desztinációk Világhálózata) megkeresésére a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Dr. Varga Lajos váci segédpüspököt jelölte ki, hogy képviselje a rendezvényen Konferenciát. Gyuricza Kata Sára, a világhálózat magyar koordinátorának szerkesztett beszámolóját olvashatják. Az október 25-27. között megrendezett esemény célja az volt, hogy találkozási pontként szolgáljon és bemutassa a katolikus lelkiséghez kapcsolódó kulturális  értékeket, a kegytárgyak és egyházi öltözékek készítésében, megőrzésében és fenntartásában kiemelkedő művészeket, valamint kihangsúlyozza az Egyháznak a turizmusban betöltött szerepét és felelősségét. Egyúttal találkozópontként szolgált a vallásturizmus kulcsszereplői számára is. A programmal párhuzamosan Dr. Varga Lajos segédpüspök tartalmas kerekasztalbeszélgetésen vett részt spanyol, kolumbiai, valamint dominikai köztársasági egyházi elöljárókkal az utazók evangelizációjának témájában. A jelenlévők elsőkézből ismerhették meg Magyarország legfontosabb vallásturisztikai vonzerőit, valamint betekintést kaphattak a közelmúltban végbement fejlesztésekről, értékmegőrző beruházásokról is. A háromnapos programsorozat alatt püspök úrnak alkalma nyílt tapasztalatot cserélni más országok egyházi elöljáróival, illetve a malagai egyházmegye püspökével, Jesús Catala-val, a dominikai Higüey-i Altagracia Szűzanya egyházmegye püspökével Jesús Castro Marte-val, valamint a Spanyol Püspöki Konferencia Turisztikai Pasztorációjának igazgatójával Gustavo Riveiro D’Angeloval is. A Magyar Katolikus Egyház világszintű jelentőségét hangsúlyozta ki a Magyarország Madridi Nagykövetségével közösen bemutatott kiállítási anyag, valamint a boldog Batthyány-Strattmann László életéről levetített dokumentumfilm is. A vallásturisztikai eseményen részt vett továbbá Tóth Katalin Magyarország madridi nagykövete, Székely Edit a nagykövetség vezető külgazdasági szakdiplomatája és Vidáts Réka malagai konzul. Dr. Varga Lajos segédpüspök pénteken a torremolinos-i magyar nyelvű helyi közösség számára mutatott be anyanyelvű misét, vasárnap pedig a sarutlan karmelita kolostorban koncelebrált misét a kolumbiai Julio Muñoz, valamint a helyi Antonio Jesús Jiménez plébánossal közösen.    

  11. rész: Érdekességek a Szent István Társulat történetéből - 3. 10. rész: Érdekességek a Szent István Társulat történetéből – 2. 9. rész: Érdekességek a Szent István Társulat történetéből – 1. 8. rész:A Szent István Társulat kiadványai – 3. 7. rész: A Szent István Társulat kiadványai – 2.

6. rész: A Szent István Társulat kiadványai – 1.

5. rész: A Szent István Társulat története: a kommunizmus szorításában és újrakezdés a rendszerváltás után 4. rész: A Szent István Társulat története: „földrengés után” Válságok és fellendülések a két világháború közötti korszakban 3. rész: A Szent István Társulat története: aranykor 2. rész: A Szent István Társulat története: alapítás (szabadságharc és abszolutizmus) 1. rész: Általánosságban a Szent István Társulatról

  A képzés ingyenes, szállásról és étkezésről azonban a résztvevőknek maguknak kell gondoskodniuk. Helyszín a levéltár épülete, Budapest, Teve utca 3–5., ahol igény esetén és a rendelkezésre álló férőhelyek erejéig 5000+IFA/fő/éj díjért rendelkezésre állnak a levéltár vendégszobái. A Fővárosi Levéltár ételbárja jutányos áron kínál ebédet. Jelentkezni az címen lehet 2023. október 31-ig. Szállást a címen tudnak igényelni. Aki autóval érkezik, rendszám megküldésével ugyanezen a címen érheti, hogy beállási lehetősége legyen a levéltár udvarára. A képzés órarendje és előadói:

óra	Nov. 13. HÉTFŐ	Nov. 14. KEDD	Nov. 15. SZERDA
9 00		Tömeges savtalanítás és fertőtlenítés, fertőzött anyag vizsgálata Lumiteszterrel műhelybejárás gyak. 2ó PHollA BFL	A könyvtári dokumentumok száraz tisztításának módszerei, eszközei és kockázatai gyak. 2ó SzélS+VadászN BFL
9 15
9 30
9 45	MEGNYITÓ
10 00	Könyvtári gyűjteményeket felépítő anyagok károsodásai, okok, következmények elm. OroszK 2ó BFL
10 15
10 30
10 45		szünet	szünet
11 00		Kiállításépítés és bontás, az installálás módja, anyagai gyak. SzabóM+BeriM 1ó BFL	A résztvevők által felvetett problémák, kérdések megvitatása OK+PHA+BP 2ó BFL
11 15
11 30
11 45	EBÉD
12 00
12 15		Digitalizálás a gyakrolatban gyak. GyőrffySz 1ó BFL
12 30	Tárolási körülmények és azok hatása, megőrzés és fenntarthatóság, kockázatelemzés, elm. OroszK 2ó BFL
12 45
13 00		ebéd + utazás
13 15
13 30					gyakorlat
13 45					elmélet
14 00					konzultáció
14 15	szünet
14 30	Állományvédelmi menekítés vészhelyzet esetén elm. P. HollA 1ó BFL
14 45
15 00		A könyvtári raktárak, teremkönyvtárak, muzeális terek állományvédelmi kérdései , klimatikus körülmények ellenőrzése gyak. Peller Tamás, Baranya Péter Helyszín: Piarista Könyvtár 4ó
15 15
15 30	szünet
15 45	Levéltári raktárak értékelése, jó és rossz gyakorlat PHA 1ó gyak. BFL
16 00
16 15
16 30
16 45
17 00	Fotók, filmek megfelelő tárolási körülményei és tárolóeszközei elm.+bemutató 1ó OroszK BFL
17 15
17 30
A kurzus oktatói
	dr. Orosz Katalin	főrestaurátor	(Budapest Főváros Levéltára)
	P. Holl Adrien	állományvédelmi főosztályvezető	(Budapest Főváros Levéltára)
	Szabó Mónika	főrestaurátor	(Budapest Főváros Levéltára)
	Beri Mónika	főrestaurátor	(Budapest Főváros Levéltára)
	Győrffy Szabolcs	fotóműhely vezető	(Budapest Főváros Levéltára)
	Peller Tamás	műtárgyvédelmi főosztályvezető	(Petőfi Irodalmi Múzeum)
	Baranya Péter	igazgató	(Piarista Központi Könyvtár)

  Összehasonlító vallástörténet – alkalmazott kulturális tanulmányok mesterképzés csak levelező munkarendben, önköltséges és állami ösztöndíjas formában is azzal, hogy a képzés alkalmazkodik a három monoteista vallás szent napjaihoz, emiatt az órák/konzultációk hétfőtől-csütörtökig, munkaidő után kerülnek megszervezésre. Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemmel és az AVICENNA Közel-Kelet Kutatások Intézetével közösen szervezett képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a keresztény, zsidó és muszlim vallások területén szerzett ismereteik birtokában képesek a fenti monoteista vallások együttes és a kölcsönhatásokra reflektáló tudományos kutatására, valláspolitikai feladatok ellátására, az adott szakképzettség gyakorlására. Az órák túlnyomó része Budapesten kerül megtartásra. A mesterképzési szakra jelentkező hallgatók ötféle specializáció közül választhatnak:

• vallásdiplomácia specializációt választók esetében a képzés célja, hogy a végzettek magas színvonalú szakmai és tudományos alapokon legyenek képesek alakítani a vallás és állam/politika közötti párbeszédet;
• vallásfilológia specializációt választók esetében a cél, hogy a három monoteista vallás kulturális és tudományos hátterét megfelelő kompetenciákkal tanulmányozzák a hallgatók, a monoteista irodalmi műveket eredeti nyelven olvasva komplex módszerrel kutassák.
• vallási örökség és turizmus specializáció célja olyan kulturális szakemberek képzése, akik a monoteista egyházak által fenntartott múzeumokban, levéltárakban és könyvtárakban, valamint az egyházak által szervezett vagy őket érintő turisztikai tevékenységben aktív közreműködőként tudnak munkát vállalni;
• vallási média és kommunikáció specializáció célja olyan hitéleti kommunikációs szakemberek képzése, akik a monoteista vallások hasonlóságainak és különbözőségeinek ismeretével hitelesen tudnak tudósítani, hírt adni a vallási kérdésekről
• valláspolitika specializáción a cél, hogy a hallgatók a monoteista vallások politikai kapcsolataiban elmélyítsék tudásukat, a múlt és a jelen politikai történéseinek az egyházakat érintő mozzanatait helyesen értelmezzék és közvetítsék.

Az új mesterképzésbe történő belépésnél elfogadott szak: bármilyen tudományterületen szerzett legalább alapszintű diploma. 50 kreditnyi propedeutikus hitéleti jellegű tantárgy teljesítése kötelező a tanulmányok megkezdése előtt (egy plusz évben) vagy a képzéssel párhuzamosan legkésőbb az első év végéig, ami alól a hitéleti diplomával, vagy egyéb, a szak szempontjából releváns diplomával érkezők számára részben vagy egészben - egyéni elbírálás alapján - felmentés adható. További információ: https://szentatanaz.hu/osszehasonlito-vallastortenet-alkalmazott-kulturalis-tanulmanyok https://www.youtube.com/watch?v=VwS_ByByZ6U   Keresztény egyház- és művelődéstörténet mesterképzés csak levelező munkarendben, önköltséges és állami ösztöndíjas formában is. A cél olyan szakemberek képzése, akik a keresztény egyetemes és a magyar egyháztörténet, illetve művelődéstörténet területén megszerzett ismereteik birtokában képesek az egyház- és művelődéstörténész mesterség gyakorlására. Felkészültek a keresztény egyház(ak) története, kultúrája, továbbá az egyházpolitika kérdéseiben egyaránt. Ismerik a magyar és az egyetemes egyháztörténet illetve a keresztény művelődéstörténet nagy korszakait, fontos összefüggéseit, valamint a kereszténységnek az egyetemes emberi kultúrára gyakorolt hatásait. A szakon diplomát szerzők a keresztény kulturális, szociális, és közösség-politikai élet területei mellett az általában vett kulturális, oktatási és tudományos életben is alkalmazhatják itt szerzett ismereteiket. A képzés két specializáción végezhető: ókor-középkor és újkor-legújabbkor. A teológiai bakkalaureátusi, régi rendszerű főiskolai vagy egyetemi teológus szak (papnevelő intézetben vagy civilként) vagy katolikus hittanár diplomával érkezők számára lehetőség van arra, hogy a képzés két éve alatt teológiai licenciátust is szerezzenek keleti egyházi tudományokból főiskolánknak a római Pápai Keleti Intézethez való aggregációja révén. Az új mesterképzésbe történő belépésnél elfogadott szak: bármilyen tudományterületen szerzett legalább alapszintű diploma. A nem hitéleti diplomával érkezők számára 50 kreditnyi propedeutikus hitéleti jellegű tantárgy teljesítése kötelező a tanulmányok megkezdése előtt (egy plusz évben) vagy a képzéssel párhuzamosan legkésőbb az első év végéig. További információ: https://szentatanaz.hu/kereszteny-egyhaz-es-muvelodestortenet-szak   Teológiai licenciátus a keleti keresztény tudományok területén csak levelező munkarendben, önköltséges formában. A cél olyan, a keleti keresztény tudományokban jártas teológusok képzése, akik a bakkalaureátusi fokozat megszerzése után a teológia tudományos szinten történő művelésére vállalkoznak, s ennek érdekében tanulmányaikat a Szentszék által elismert tudományos fokozat, a licenciátus megszerzésére irányuló képzésben folytatják. (A képzés a licenciátus megszerzése után a harmadik ciklusban a teológiai doktorátus megszerzésére irányulhat, melyre diákjainknak különbözeti vizsga nélkül akár a római Pápai Keleti Intézet Keleti Egyházi Tudományok Karán is van lehetőségük.) Főiskolánk a római Pápai Keleti Intézet aggregált intézményeként végzi a képzést, a licenciátusi diplomát is ők állítják ki. A képzésre történő belépésnél elfogadott szak: teológiai bakkalaureátusi, régi rendszerű főiskolai vagy egyetemi teológus szak (papnevelő intézetben vagy civilként) vagy katolikus hittanár diploma (utóbbi esetén különbözeti vizsgák letételével). Amennyiben a hallgató a licenciátusi képzés végzése közben felkészül a keresztény egyház- és művelődéstörténet diploma megszerzésére is, akkor a képzés végezhető államilag finanszírozott formában is. További információ: https://szentatanaz.hu/licencia https://www.youtube.com/watch?v=TVNll81Q440

https://www.youtube.com/watch?v=8eRVgsv1n3s

 

A képzésekre a intézményünk saját pótjelentkezési lapján jelentkezhetnek, mely letölthető a www.szentatanaz.hu oldalról. A felvételi vizsgáról/elbeszélgetésről minden jelentkezőt írásban értesítünk. Bővebb felvilágosítás a főiskola tanulmányi osztályán kérhető: cím: Nyíregyháza, Bethlen G. u. 13-19. telefonszám: 42/597-602 e-mail: Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk!

  A korszerű építőművészet ma már az egész világon olyan hatalmas, sikerekben gazdag eredményeket mutathat fel, hogy annak létjogosultságáról beszélni teljesen felesleges volna. Míg eddig az Egyház ügyéért aggódó lelkek attól féltek, hogy az Egyház történelmi multjának sürgető szavát későn értve meg, el fog zárkózni a művészi újjászületés nagy eredményeitől; ma már nyugodt megelégedettséggel szemlélhetik az egyházművészet újjászületését a korszerű művészetben. Hosszú és rögös volt az út idáig. Nemcsak a művészetnek kellett verejtékes munkával új eredményeit létrehoznia, hanem azt el is kellett fogadtatnia. Le kellett küzdeni egyesek szűklátókörű elfogultságát, mert akadtak sokan, akik nem tudván felemelkedni az egyetemes nagy értékelés nézőpontjára s inkább megszokáson, mint meggyőződésen alapuló egyéni hangulatok által befolyásolva hevesen elleneztek minden újszerű alkotást az egyházművészetben. Ezek elfeledték, hogy az egyházművészet korszerűsége egyenesen tradíció. Elfeledték, hogy nem az Egyház tanítását kell félteni a kor szellemétől, hanem attól kell félni, hogy elavult formákhoz való ragaszkodás miatt az örök igazság későn jut a korszellem fókuszába. Elfeledték, hogy Isten házához az egyedül nemes, valódi művészet méltó s nem a gyári tucatmunka hazug anyagú tömegtermelése. A mai egyházművészet hazánkban is a kor szellemének megfelelő és az egész világon elismert alkotásokkal dicsekedhetik. Méltó és igazságos tehát, hogy visszapillantást vetve a közelmultra, az elismerés és hála babérját nyujtsuk azoknak, akiknek működéséhez a magyar egyházművészet soha nem remélt újjászületése fűződik. Az egyházművészet már a világháború előtt kétségbeejtő állapotba jutott. Ez az elsekélyesedés nem az egyházművészetnek, hanem a kimerült művészi formáknak tulajdonítható. A művészetben az a helytelen irányzat uralkodott, hogy az építészeti formák variálásával lehet csak újszerűt alkotni, míg az egyházművészetben csak a századok előtt virágzott stílusok utánérzése és utánzása volt az egyedül üdvözítő gondolat. Akadtak művészek, akik a szecesszió tiszavirág-életű kísérletezése után már megérezték az új szellemet s műveikkel mintegy megelőzték korukat, de ezeknek küzdelme a világháború vérzivatarába fulladt. Egyházművészeti kezdeményezésről is alig lehetett szó. Mégis a levegőben volt már a megújítás és megújulás vágya. Amint a művészet fejlesztői és életben tartói a művészek és a kritikusok, vagyis a gyakorlati és az elméleti esztétikusok, úgy a megújulás is egyaránt fűződik a művész, mint az elméleti esztétikus nevéhez, — akár kritikusnak, műtörténésznek vagy teoretikusnak nevezzük is. A magyar korszerű egyházművészetnek s a magyar katolicizmusnak egyaránt büszkesége lehet, hogy az új kor szellemét s az egyházművészet megújulását hirdető körök között a legelső egyházi ember volt: Fieber Henrik. Az igazi egy házias szellem, a katolicizmus legféltettebb szellemi kincseinek melegháza, a szeminárium adta a magyar művészetnek ezt a nagyérdemű, apostoli lelkesedésű és rettenthetetlen bátorságú férfiút. Nem kis bátorság kellett ugyanis ahhoz, hogy a béke-évek végén valaki azt merje hirdetni, hogy az édeskés, kényelmesen kopírozgató, gipsz és műanyag, meg gyári tömeg-termelésű, úgynevezett egyházművészet nem Isten kedve szerint való. Fieber azonban tovább ment. Világos éleslátással, tántoríthatatlanul biztos ítélettel megjelölte az újjászületés útját is. Ki merte mondani, hogy nincs par excellence egyházi művészet, mert az Egyház minden korban a kor szellemében alkotta meg művészetét, hogy tanítását, igazságait és szellemét annak a kornak legmegfelelőbb, tehát a legjobban elérhető módon és formában nyujthassa. Mert mindig ez volt és ez marad az Egyház hivatása. Ez az ő hitvallása nyert szentesítést évtizedekkel később Szent Péter trónjáról, mikor XI. Pius pápánk kijelentette, hogy a stílusbeli kérdés elsősorban művészeti s nem egyházi kérdés. Számos cikken kívül két nagyobb tanulmány őrzi Fieber Henrik munkásságának eredményeit: „Korszerű egyházművészet” és „Üvegfestészet” című. Ha a korszerű építőművészet és a korszerű egyházművészet alapelveit akarnók — tömérdek remek eredmény és alkotás ismerete után — megírni, csak nagyon keveset lehetne hozzátenni Fieber megállapításaihoz. Lelkes szeretettel ismerteti az újító művészek eredményeit, a zebegényi templomot s korának újszerű műalkotásait, Nagy Sándor, Róth Miksa üvegfestményeit, Meyer Antal ötvösmunkáit, szobrokat, kovácsoltvas munkákat és Örkényi, Meyer és Nagy szép, újszerű miseruháit. Szakértő tekintete bejárja az egyházművészet egész területét, hogy elénk állítsa azokat az eredményeket, melyek igazságát önmagukban alátámasztják s a kor ízlését nemesíthetik. Pedig ezek az egyébként örök művészi értékkel dicsekedhető alkotások még csak előfutárjai a később újjászülető művészetnek. Már szakítanak az elmúlt korok dicsőségén való élősködéssel, bátran új utakat keresnek, de ezt nagyrészt a népies motívumok felhasználásában vélik megtalálni. Lehetséges, hogy jön kor, amelyik az ő kísérletezésüket még a mainál is jobban fogja értékelni, azonban Fieber elvileg azt látta meg bennük, ami a teljes megújulásnak és új erőforrások, új lehetőségek és formák kialakulásának lesz bölcsője. „Különösen az építészeknek van ma két bűvös talizmánjuk, — írja „Korszerű egyházművészet” című munkájában — amelytől a megváltást várjuk és reméljük: a rendeltetés kidomborítása és a becsületes egyszerűség.” Közben az építészet tovább megy, a világháború után véglegesen kialakul új szerkezeteivel a vasbetonépítés s a művészet visszatér az igazi stílus-képző erőhöz: a szerkezethez. A formák látszólagos egyeduralma megdől s a szerkezetből alakul ki az új művészi forma, Fieber elgondolásának megfelelően a helyes alaprajzi elgondolásból kifejlesztett, célszerű, nemes egyszerűségű homlokzatokkal. Sajnos, Fieber Henrik nem érhette meg a modern egyházművészet teljes diadalát, de elévülhetetlen érdeme marad, amit különösen ma hangsúlyozni és kiemelni kötelességünk, hogy annak legelső hirdetője és önzetlen, bátor előharcosa volt. A világháború megakasztotta az építkezési tevékenység folyamatosságát, hiszen fegyverek között szunnyadnak a múzsák. A meginduló templomépítkezés nagyrészt a régi — már Fieber által elítélt — úton haladt. A zebegényi templom útmutatása alapján az erdélyi népies, magyaros stílusban épülő templomok mintegy átmenetet alkotnak az eklekticizmusból a megújulás felé. Árkay Aladár építészmérnök ennek az irányzatnak egyik legkiválóbb mestere, de tehetséges megérzésével és modern szellemével ő lesz az új magyar egyházművészet megalkotója a templomépítés terén. Katolikus létére ő építi a fasori evangélikus templomot, mely egyik legértékesebb művészi alkotása az említett magyaros stílusnak. A kőbányai lengyelek katolikus temploma és a városmajori erdei kápolna után, melyek egyéni stílusának gazdagságát és nagy művészi átérzését mutatják, utolsó műve ebben a stílusban a Rákócziánum Keleti Károly-utcai temploma. Ez a rendkívül harmóníkus, áhítatos hangulatú, lelkiségtől átitatott templom az, melynél leginkább megérthetjük, hogy csak az lehetett az új templomépítés úttörője, aki annyira aprólékos szeretettel és odaadással tudta magát feladatába beleélni s a legutolsó kis szegig mindent művészileg megtervezni. Nagy eredmény és útmutatás marad a magyaros irányzat kedvelői részére ez a kellőleg sohasem értékelt, valóban művészi kis templom. Árkay Aladár művészi egyéniségének nagy érdeme, hagy gazdag eredményei ellenére sohasem esett a tipizálás veszélyébe, hanem fenntartotta kapcsolatát a haladó szellemmel. Fiával, Árkay Bertalan építészmérnökkel alkotja meg a győri gyárvárosi templomot, mely első határköve hazánkban az újjászületett egyházművészetnek s kiindulása a jövő új, egészséges, hatalmas alkotó tevékenységének, A Magyar Tudományos Akadémia a Greguss-díjjal jutalmazta Árkay Aladárt ezért a művéért, de mint a magyar katolikus templomépítés legelső, valóban korszerű alkotása és iránymutatója mindig fenn fogja tartani alkotóinak nevét. A győri gyárvárosi templom eredményeit felhasználva, sőt azt tökéletes szerkezeti és művészi rendszerbe fejlesztve építi Árkay Bertalan eredeti városmajori templomát. Az új szerkezeteknek az új formákkal való harmóniája itt a legteljesebb összhangba olvad az Egyház liturgikus eszményeivel. Az építészeti megalkotáson felül szembetűnő az egységes művészi irányítás által megalkotott művészi harmónia. Különös érdeme ennek a templomnak, hogy bár a győri megelőzte, mégis ez váltotta ki bátor újszerűségével, a megszokottal sok dologban szakító művészetével azokat a vitákat, melyek végeredményében az új egyházművészet elismeréséhez vezettek. A városmajori templommal agyidőben építi dr. Kotsis Iván műegyetemi tanár nemes egyszerűségében is megkapó, áhítatos balatonboglári templomát. Természetszerűleg a vidéken épült szép templom nem foglalkoztatta annyira a művelt közönséget, mint a városmajori, bár ez a szép templom is hozzájárult az új művészet útjának egyengetéséhez. Rimanóczy Gyula építi fővárosunkban a második teljesen korszerű, a pasaréti ferences templomot. Ennek a városmajorival szemben nagy előnye volt; mindjárt teljesen befejezték építését s a közönség rögtön egységes képet alkothatott erről a művészi szépségekben gazdag alkotásról. Külön érdekessége ennek a templomnak, hogy mellette teljesen korszerű, modern zárda épült, Még a budai hegyvidéken épült egy kisebb templom korszerű szellemben, szerény eszközökkel sikeresen valósítva meg a korszerűség követelte művészi eszményt. Fiala Ferenc és Lehoczky György alkotása. Amint a modern stílust megelőző korban Fieber Henrik a szemináriumból jön, hogy előfutárja legyen az új művészetnek, ügy most is a szeminárium, az Egyház filozófiai és szellemi vértezetének bölcsője ad új teoretikust a magyar egyházművészet részére: dr. Somogyi Antal győri teológiai tanár személyében. Somogyi nemcsak tanulmányútjaival, értékes irodalmi működésével és szabadegyetemi előadásaival járul hozzá a modern templomépítés sikeréhez, hanem magántanári képesítését is a korszerű egyházművészetből szerzi meg a budapesti egyetemen. A művészetben mindig az építészet az úttörő s a társművészetek, festészet, szobrászat az építészetet követik. Viszont az építészet erőfeszítései meddők maradnának, ha a képzőművészetek nem követnék az új megmutatott utat. Különösen sokat köszönhet az új magyar egyházművészet ezen a téren a gróf Klebelsberg Kunó által alapított római magyar intézetnek és annak nagykoncepciójú, lelkes vezetőjének, dr. Gerevich Tibor egyetemi tanárnak. Hogy van világviszonylatban is elsőrendű, modern festő- és szobrászgárdánk, az Gerevich professzor működése, önzetlen pártfogása nélkül el sem képzelhető. Egyetemi előadásaiban is igyekszik a korszerű egyházművészetet azon a magas talapzaton bemutatni, melyre az ő irányításával képzett művészek, építészek, festők és szobrászok emelték. A képzőművészetek egyik értékes ága, a nemesveretű üvegfestészet szintén a korszerű művészi felfogásnak köszönheti újjászületését. Ennek a valóban katolikus középkori, finom művű, nagy átélést és művészi megérzést igénylő művészetnek legkiválóbb képviselője, de egyúttal az egész világon többszörös nagydíjakkal kitüntetett és elismert művésze Árkayné Sztehlo Lili. Az úttörők munkája nem volt hiábavaló. Művészi, éspedig értékes és maradandó művészi alkotások jelzik a megtett utat, mely az egyházművészet teljes korszerű feltámadásához és megújulásához vezet. Semmi sem mutatja jobban az értékes munkát, mint az, hogy ma már alig képzelhető el, hogy templom stílusutánzatokban épüljön fel. A legújabb templomépítéseknek újabb mestere Körmendy Nándor építészmérnök, aki a korszerű templomépítésben nagy sikerrel a legtevékenyebben vesz részt. Körmendy Nándor alkotása a nagyszabású csornai plébániatemplom, ahol a téli istentisztelet részére külön téli kápolna megoldásával újítást vezetett be a hazai templomépítésbe. Ugyancsak ő építette a szép komáromi és győr-nádorvárosi templomot. Művészetében és korszerű szellemében tehetséges továbbfejlesztője az említett művészek által megkezdett nagyszabású alkotótevékenységnek. A korszerű egyházművészet szellemének megértésében tehát a vidék sem maradt el, sőt bizonyos szempontból elöl jár. Az új stílusban épít fogadalmi templomot Mohácson Árkay Bertalan, úgyszintén templomi ravatalozó kápolnát, ugyancsak ezt épített Pécsett Weichinger Károly és Nentvich Andor. Weichinger a pálos rend részére épített még Pécsett modern szellemű templomot, míg Körmendy Nándor a soproni új templom építésére kapott megbízást. Nem volna teljes a korszerű egyházművészet megteremtése körüli érdemek felsorolása, ha nem emlékeznénk meg azokról az építő lelkipásztorokról, akik bátor elszántsággal, szinte önmegtagadással akkor állottak ki a korszerű egyházművészetért, mikor ezért elismerést nem, de gáncsolást és félreértést annál inkább lehetett várni. Így elsősorban nagy elismerés illeti lovag Kriegs-Au Emil városmajori plébánost, mert az ő önzetlen állásfoglalása nélkül hiába lett volna az Árkayak minden művészi elgondolása és talán még hosszú ideig kellett volna a korszerű egyházművészet megszületésére várni. Az említetteken kívül ebből a szempontból nagy elismerés illeti a budai Szent Ferenc rendet, a csornai premontrei rendet és valamennyi templomépítő plébánost, aki egyházának szellemét és a kor követelményeit meg tudta érteni. A katolikus egyházművészet legfelsőbb központi irányítása is olyan szakavatott és lelkes megértő kezekben van dr. Lepold Antal prelátus kanonok, a nagynevű régész kezében, hogy a kiváló művészi erőkkel rendelkező magyar egyházművészet joggal a legszebb jövő elé tekinthet az ő vezetése mellett. Ezelőtt tizenkét évvel újszerű kezdeményezés indult meg, hogy az egyházművészet fejlődését elősegítse. Az 1926-ban a Nemzeti Szalonban megrendezett egyházművészeti kiállításra gondolunk. Sajnos, az akkoriban évenként sorozatosan elgondolt kiállítás abbamaradt, ami azzal magyarázható, hogy akkor még csak nyomokban érvényesült az egyházművészetben az az új szellem, mely a reális élettel való tökéletes kapcsolatnak, a művészet igazi életerejének bizonyítéka. A kegyeletes és méltányló visszatekintésnél az egyházművészeti kiállítás felújításával — amit a Kongresszus programorjában sajnálattal nélkülöztünk — a jövő fejlődésére, a nemes művészet teljes kibontakozására nagy hatással lehetnénk. Ez volna a legszebb jutalom és elismerés a szent ügy ihletett előharcosai számára is.